A nem mindennapok

Április másodikán, szombaton rendezte meg Szolnokon a Varga Katalin Gimnázium az immáron hagyományossá vált Jász-Nagykun Szolnok megyei Rajzversenyt. Jászberényt tíz diák képviselte. Hárman a Liskából, hárman a Lehelből, hárman a Gyakorlóból és egy fő a Terplánból érkezett…

Egy szalagavató mindig nagy esemény egy iskola életében. Az iskolába járók számára pedig egyszeri és megismételhetetlen örömünnep.Olyan furcsa nekem ezt újra- és újra átélni... Az enyémet utáltam. A szalagtűzésen túl jó, ha 10 percet vettem részt rajta. Nem éresztem túl…

A Kréta Kör Színház "hamlet.ws" című darabját láthattuk ma a diákokkal a sulinkban. A szervezés érdeme most is Várszegi Tibié, aki hihetetlen energiákat mozgat meg azért, hogy kicsiny városunkban a kultúra ezen magvát is elhintse.Miről is van szó? Miért ez a cím? Mire…

Már nagyon közeleg a hajnali kelés időpontja: Holnap reggel repülünk Rómába. Tegnap és még előtte összeírtam azoknak a helyeknek, képeknek a sorát, amiket szeretnék megnézni. Első körben azok szerepelnek, amiket a suliban, órán is tanítok. Így "autentikusabb"…

Ma újabb ünnepi alkalom készülődik. Ma lesz az iskolánk alapítványi bálja. Igen, amiről már tegnap is írtam. Este hétre megyünk havarokkal felszerelkezve. Ittassági fokom lehetséges, hogy az eddigi kábé nullás szintről elmozdul, bár nem ez az alapkoncepcióm. Néha ki kell…

Mára már beletörődtem, hogy nem szabadulhatok az ünneplő iskolából. Így nem is akartam. Igyekeztem jól érezni magam. Végre ma volt időm körbejárni a termeket, laborokat, kiállításokat; sőt, felhőtlenül trécselni a látogatókkal. Alapvetően jól éreztem magam. Végre. Na…

Az első (vagy ki tudja már hanyadik) jelentősebb állomáson vagyunk túl. Diáknap volt ma a sulinkban. Iszonyú szervezési munka előzte meg és fogalmam sincs nagyon, mik történtek. Szokás szerint rohangásztam délelőtt. Először a suliba pecsétet szerezni, aztán a Múzeumba…

Végre megnyílt a sulink "tanáros kiállítása". Tizen egy hozzánk tartozó művésztszedtem össze, aki most egy helyen mutathatta meg magát. Van köztük olyan is, aki már nem és, és a Hamza Múzeumtól kértem ki neki két képét. Nagyon jól sikerült. A kollégák is csak…

Végre megjelent a könyv. Konkrétan az a könyv, ami reményeim szerint első lehet abban a sorban, amelynek borítóterve az én nevemhez fűződik. Már a nyár elején nekiálltam gondolkodni, milyen is lehetne. Ez lett belőle:Volt egyfajta vezérelvem, miszerint legyen a szakmai oldala…

A héten már komolynak mondható munka folyik. Szakmai. Most épp a geometrikus és lírai absztrakt művészetek varázslatos világára igyekszem felhívni a figyelmet. Észre sem veszik és a tudat alá beférkőzik ez az új - számukra ismeretlen műfaj.A feladat roppant egyszerű. A suli 50…