A nem mindennapok

Nnna végre; a mai délutánt vártam, mint a megváltót! Még az utolsó utáni pillanatokban is van igény a javításra. Olyan is van, aki annyit mond, hogy ő ugyan rajzolt, de nem elég jó, és így inkább be se hozta a munkát... De hát Istenem... a semmire nem lehet jegyet adni...…

Már-már az elviselhetetlen fázisba ér a félévi hajsza. Minden diák órákkal a félév lezárása előtt akar javítani; elhalmozzák az asztalomat sajnos nem minden esetben megfelelő minőségű alkotásaikkal. Nem az a baj, ha valaki nem tud rajzolni, hanem ha azt hiszi, hogy a rossz…

Már megvannak az első jelek arra vonatkozólag, hogy közeleg a félév. Nagyon hamar van most féléves zárás, szinte még fel sem ocsúdtunk a karácsonyi nagy zabálásokból, már izomból kell haladni és számonkérni. Igyekeztem ezt nem kampányszerűen megoldani; a többség esetében ez…

Közeleg a félév és egyre több jegyet kell adnom ahhoz, hogy mindenkinek jó jegyei legyenek. Fontos, hogy egy ilyen tantárgy, mint a rajz, ne egy mumus legyen, aitől félni kell, pláne ne olyan, amitől irtózni, utálkozni lehet. Nem könnyű mindenkinek megfelelni, és mindenkinek egyénre…