A nem mindennapok

Még mindig nem tudom, mit hoz a mai kiállítás. Na persze ne legyünk nagyon elrugaszkodottak a Földtől... mit hozna? Semmit! Végül is, ez csak egy szűk kör érdeklődése. A szűk kör meg tényleg elég szűk, másrészt meg kisváros vagyunk. Egy álmos kisváros. Itt akkor sem…

Holnap megint kiállításunk lesz. Most a Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesületével. Konkrétan ez egy olyan csoport, akik jórészt alig-alig ismerik egymást, de a cél közös: ismertebbé, elismertté tenni a jászsági képzőművészetet. Ez persze kétélű dolog ez esetben.…

A mai nap történelmi volt a város kultúrális életében. A hivatalos megnyitó előtt egy középiskolásoknak szóló rendezvény volt a Malom Színházban. Matuz János volt a vendég és varázslatos dolgokat mesélt a színház működéséről. Képzőművészettel indított, ami nagyon…

Valahogy nem lehet lazsálni, nyugodtan eldolgozgatni; ez nem az a munkahely. Október közepéig biztos nem az. Ha lyukas órám is van, akkor is nyomni kell a gázt. Most épp a nyomdában voltam színt nézni. A pedagógus erre is jó. A pedagógus mindenre jó.A pedagógus utcanév táblát is…

Az egekbe tud repíteni, ha egy diák érdeklődik. Ha csinál valamit. Bármit! Ha jön és közli, hogy ezek az ő munkái és, hog ynézzem meg. Az tök jó. Akkor, ha ezek a munkák még jók is, akkor egészen a mennyekben vagyok. Így történt ez ma is. Egy "kislánytól" fotók…

Mikor hétfő van és egyben nyolc órám, akkor egészen négy óráig nem érzem az idő múlását. Viszont hazaérve leroskadok egy székre nem tudom a világomat. Végül is... nem rossz ez így. Nem nagy ár egy szabad péntekért. Már többször írtam: én egy BOLDOG ember…