Sok nap óta először sokáig alhattam. Evelin csak fél10-kor kelt; így én is. Kellett is az energia, hiszen ma egyedül voltam a kis tündérkémmel. Féltem, nehogy essen az eső, mert akkor be kell húzódnunk és ki tudja, bírok-e vele. Így volt a jó. Mentünk piacra, mentünk a szökőkúthoz - találkoztunk más gyerekekkel is. megnéztük a szobrokat...
Aztán elmentünk a mamához. Itt folyamatos a játék és a hancúr; nincs megállás. El is fáradt a hercegnő, hazafelé a kocsiban már aludt is.
Most tettem le, de még hallom a hangját. beszél, énekel ilyenkor a kiságyban. Legszívesebben bemennék hozzá nyomkodni, demár kell neki is ez az alvás. Hulla fáradt. Na persze én sem vagyok már olyan fitt, pedig hol van még az este. Egy jó barátom - egy egy éves kislány apukája - hívott, hogy a babák elalvása után kimehetnénk inni egy sört... Vonzó ajánlat; nem tudom meg lehet-e valósítani.
Egyfelől szeretném, hiszen én sem gyakran járok "szórakozni", másrészt akkorra már vagyok olyan fáradt, hogy egy porcikám sem kívánja az almenetelt. Na meg a lelki ismeret...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
enigmapont 2009.10.10. 17:38:06
nagytomsky · http://nagytomsky.blog.hu 2009.10.10. 17:42:02