A nem mindennapok

Főként olyan gondolatokat írok, amik foglalkoztatnak. Kérdéseket, amikre választ keresek. Ezek lehetnek művészeti, oktatási, de szociális, esetleg politikai kérdések is.

2010.07.13. 10:52 nagytomsky

Kirándulások IV.

Evelin már egy nappal korábban érkezett a Balaton partjára, mint mi a szülei. Nagy próbatétel volt ez. Főleg nekünk. Nélkülünk tölt el a kislányunk egy napot. Tiszta fura. Volt már, hogy nem itthon aludt, de akkor még egy városban voltunk legalább.

Másnap mi is megérkeztünk Balatonfüredre. Evelinnek nam nagyon hiányoztunk - a mama elmondása szerint. Azért az ő kis pofikája sugárzott, ahogy meglátott minket... :)

A szállás egy méltán híres szállodában, a Flamingó Hotelben volt. Mint ahogy ezt a saját bőrünkön is tapasztaltuk, a szálloda a "celebek" egyik legkedveltebb nyaralóhelye. Rögtön az első órában majdnem elgázoltam a liftből kilépő Tillát, de voltak mások is. (Kósáné Kovács Magda, valami szappanopera szereplő és még ki tudja kik... nem vagyok képben celeb ügyben.)

A koncepció nagyon hasonlított a Velencei tó melletti szállodára: Otthonos, szép szobák, svédasztalos étkeztetés, medencék az épületen belül és kívül, valamint maga az élő víz. jelen esetben a Balaton. Benne kacsák és hattyúk. Pont, mint a Velencei tónál...

A víz nagyon kellemes, tiszta, öröm benne hemperegni. Talán még túl sok a vizinövény, de találtam olyan talpalatnyi helyeket, ahol nem simogatták a talpamat. :)

A medencékben öltöttük az időnk jelentős részét. Csúcsszuper... kissé hidegek ugyan, de ez a 30 fokban inkább előny volt, mint hátrány. Sok gyermekmedence van; igazából mind az, csak épp a felnőttek is bemehetnek.
Csúszdáztunk, úszógumiztunk, buborékba mentünk, halakat néztünk - mert a medencékben van akvárium is... Hihetetlen...

A kaja is jó volt, mert hát bolond az, aki nem talál a 100 féle kajából fogának megfelelőt. Volt külön grillterasz is, ahol "rendelni lehetett" és negyed óra múlva elkészültek a falatok.

A pihenés azért itt már magasabb fokon tudott megvalósulni, mint az eddig említett helyeken. Miért? nem amiatt, mert bármi magasabb szinvonalúbb lett volna, mert eddig is minden tuti volt. Inkább az, hogy többen voltunk a kisleány szórakoztatására. Így kényelmesebben tudtunk akár még napozni, vagy csak szimplán pihenni a parton.

Az evés itt is egy szerencsétlenkedés volt. Senkitől semmit sem fogadott el, mindenért sírt. A kajálást főként önmaga szereti megvalósítani. Azaz szeretné, mert egyenlőre több megy mellé, mint a szájába. Na persze már sokat alakult. Ha engedi, hogy etessük, egész szép mennyiséget elfogyaszt. De ez ritka.

Az alvás sem okozott gondot. Simán aludt reggel 7-ig, fél nyolcig. De ez a megszokott számára, úgyhogy nekünk is.
A délutáni alvás a neccesebb, de erre már kitértem a gyulai bejegyzésben is.

Szerettem volna megnézni Balatonfüred szememben egyetlen igazi kultúrális csemegéjét, a Vaszary Múzeumot, de a mellékelt ábra szerint még sem voltunk elegen ahhoz, hogy egy órára lelépjek végigrohanni a festő nyaralóját.
 

Szólj hozzá!

Címkék: balaton család kósáné kovács magda nyaralás balatonfüred forddal nyaralok flamingó hotel till attilla


A bejegyzés trackback címe:

https://nagytomsky.blog.hu/api/trackback/id/tr732148565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása