Vicces cím. Akár valami kínai pornófilm címe is lehetne, de nem az. Igazából a tegnapi poszt folytatása ez.
Mint ahogy tegnap már írtam, tavaly augusztusban volt egy kiállításunk MAGYARázat címmel, amire a jászsági népművészet virágmotívumait használtam fel.
Ehhez a képhez is innen szereztem az ihletet:
Az előző képpel ellentétben itt inkább a világos, élettel teli színeket használtam. A zöldes árnyalatok eleve jellemzők rám, ami ezen a képen szintén szerepet kaptak:
Főként hideg színeket használtam, még a háttér sárgáit sem érzem túl melegnek a képen. A fő motívum sötét színeiben is megbújik itt-ott egy-egy pirosas árnyalat, de a cél az volt, hogy ezek épp csak annyi szerepet kapjanak, hogy ne legyen egyhangú a színhang.
A kompozíciót csak úgy, mint a Vesevirág esetében úgy választottam meg, hogy ne a statikus, kiegyensúlyozott hatást kapjam, hanem visszaköszönjön a növényi ornamentika folytonos váltakozása, dinamikája, ha úgy tetszik, növekedése. Ezért választottam az átlós kompozíciót.
Mindezek erősítése végett az ecsetmozgás is sokszor kiszámíthatatlan, lendületes minőségre alakítottam.
A mozgás képzetét az is segíti, hogy a fő motívum alatt visszaköszön a "vezérfonál" világos kék árnyalatban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.