A nem mindennapok

Kezdődik! Tegnap délután egy papírfecni fogadott az asztalomon a suliban:

"Hozhatod a cuccod, kész a próbaterem!"

Így a mai napon kábé öt év után újra napvilágra került a dobfelszerelésem. Kicsit nyálkás volt az idő, de nem voltam rest felmenni a padlásra és lehordani a gondosan kukazsákba csomagolt Tacton márkájú vajszínű remeket. Megszerveztem az elvitelt egy nagyobb autóval, amit ezúton is köszönök apósomnak. (Bár nem biztos, hogy tud róla...)

Imádok dobolni. 17 éves kormban kezdtem és úgy 22 éves koromig viszonylag aktívan is vertem a bőröket. Aztán más dolgok sokkal fontosabbá váltak, így a kis dobcuccom szépen lassan felcsúszott a padlásra.
Sosem fordult meg a fejemben, hogy eladjam. Esteleg egy kongára cseréltem volna. :) De neeem, a dob kell nekem, mint a levegő. Most, hogy a suliban is a diákok alapítottak egy kérészéletű, de annál jobb zenészekből álló csapatot, rögtön felment az adrenalin (!) szintem (ez volt a régi zenekarunk neve) és "könyörögtem", hogy hagy játszak velük egy számot. Aztán abból semmi sem lett, viszont egyszer-kétszer dob mögé ülhettem Soós Iminek hála.

Az informatikus Zeke Lajos mint kiderült egy komlett zenebohóc, ezer féle hangszert birtokol és játszik is rajta, ezen túl még jó pár kolléga ért az efféle mesterséghez. Még egy szaxisunk is van! Az meg nem sok fán terem!
Tehát Lajos lehel életet a kis csapatba. Szerzett - mit szerzett, ÉPÍTTETETT próbatermet a pincében. A vezetőség meg kiadta napi parancsba a karbantartóknak, hogy azt a rossz, penészes, elhagyatott-szemetes, áram nélküli ezer csővel befuttatott kis "szobát" pofozzák ki és adják át nekünk. Ez nagyon gyorsan elkészült. Kábé két hét kellett hozzá úgy, hogy közben csőtörést is regisztráltak.

Ma elvittem a szerkót. Összeállítva ugyan még nincs, de már ott van. Egy-két kisebb alkatrészt (cint) fogok még holnap vinni, de alapjában véve kész. Ma délután már azt láttam, hogy komplett erősítő falak, azaz inkább tornyok állnak odabenn. Valami készül...

Egy héten belül szerintem zenekari összejövetel is lesz, ahol eldöntjük, milyen dalok jöhetnek szóba. Csak a rokenroll! :)

De más is kezdődik. Sajnos. Ma az egyik osztályban 16 hiányzót számoltunk. Az influenza már itt van a nyakunkon. Én úgy érzem, pont kifelé jövök belőle, de még előttem áll a péntek, amikor is az Alice in Chains áll színpadra. Oda el kell mennem! Nagyon várom!