Ma egy igen csendes napon vagyok túl. Óracseréknek is köszönhetően alig volt ma órám. Ami volt, az is nagyon light-os...
Pedig csak ma reggel, ébredés után döntöttem el, hogy viszek osztályt a tegnap nyílt Berényi Műhely kiállításra. Hogy miért? Prózai az ok: Akit vittem végzős osztály, az teljesen alkalmatlan a tanulásra benn az osztályteremben. Ha viszont mozgatva vannak, úgy működőképesek. Jobb ez így...
A diákok érdekes módon nem törtek ki örömujjongásban, hogy "normális" képeket láthattak. Eddig mindig az volt a bajuk a kiállításokkal, hogy miért nem "szép" képeket nézünk. Most eza vágy lecsillapodott és inkább érdekes képeket szeretnek nézni... Fura... amúgy én is. Ezek szerint idővel sikerül átadni valamit, de az is lehet, hogy szimplán csak ez a kor mondatja ezt velük. A festészetnek is shownak kellene lennie... (?!)
Az viszont gáz, hogy egy 14-15 éves gyerek képtelen megkülönböztetni egy akvarell tecnikát az olajtól. A feladatuk ugyanis abban állt, hogy különböztessék meg az olajfestményt az akvarelltől, a pasztelltől és a linómetszettől. Számomra hihetetlen, hogy ez nem ment és hogy milyen baromságokat tudtak írni. Sajnos.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.