Azt hiszem MOST elkészültem a legújabb festményemmel, a Szentkúti térrel. Jól végzett munka után édes a pihenés. Ezért írok most.
Tegnap délután vendégeink voltak; Bence jött hozzánk; az a kisfiú, aki 4 nappal fiatalabb csak Evelinnél. Tehát ő is 21 hónapos lesz hamarosan.
Egy-másfél hónapja találkoztunk utoljára, amikor még teljesen kommunikáció hiányos volt szegény, semmit nem mondott és semmire nem hallgatott. Evelinnel sem működött együtt (persze tán emiatt ő sem vele) és kiszámíthatatlanul vagdalózott. Hozzátenném, szerintem ez teljesen normális egy 20 hónaposnál.
Tegnap viszont az első pillanattól kezdve kommunikált mindenkivel, ráadásul elvonultak a lányommal "szobára" és együtt játszottak egész estig. Nagyon rájuk sem kellett szólni. Néha befutottak ketten (!) a nappaliba, ott tettek egy kört és vissza szaladtak. Először fordult velünk elő ezer éves ismeretségünk alatt - na jó, amióta megvannak a gyerekek - hogy nem végig a gyerekeket követtük szemmel minden másodpercben, hanem tudtunk beszélgetni és vihorászni úgy, ahogy azt normálisnak gondolom. Felemelő érzés volt. Hiába na, nőnek a gyerekek.
Ma délután is extra programmal szórakoztatjuk a kis hercegnőt. Ébredés után indulunk Káposztásmegyerre, az Ice Centerbe, ahol a leendő keresztapu üti a korongot a Miskolci Medvék hálójába. Legalábbis remélem! Hajrá Stars!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.