Ma délelőtt kilátogattunk a halottainkhoz. Annyiban más volt, mint tavaly, hogy a kisleány nőtt egy évet. Most ezek szerint másfél éves. Tavaly még csendben, nyugodtan elvolt a "kengurú"ban, idén ez nem működött. Nagy már. Emiatt csak kutyafuttában tudtuk teljesíteni a "feladatot" - minden meghittség nélkül. Végig azzal voltam elfoglalva, hogy most éppen merre szaladna, hogyan mesterkedik összetaposni a frissen gereblyézett sírokat... hol a miénket, hol a másét. Na, ez minden energiámat lekötötte.
Mama ebéd - papa szülinapi köszöntés... menetrendszerű programok vártak ránk kora délután. Ez mindig jó, mert ilyenkor kicsit tehermentesülünk - percekre. Jó az! Ilyenkor látom, milyen sokat ér ez.
Amíg aludt, több hónapnyi szünet után folytattam az egyik rég megkezdett képem. Még félkész, de érdekes lesz. A sulink lesz rajta ugyan abban az elrendezésben, mint a másik (lelkes olvasóim tudják melyik), de ez absztrakt(abb) formában. Olyan kocka az az épület, hogy egyértelmű volt a geometrikus absztrakció e témában... Majd megmutatom. :)
Na, és holnaptól újra gálya...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.