Csak azért nem szeretem a csütörtököt, mert korán kell kelnem. Van első órám. Nagy nehezen ugyan feltápászkodom, de ettől még ugyan olyan sokáig tart a napom. Jobb az, ha pihenten loholom végig az ébrenlét óráit.
Ma megint viszek osztályokat a kiállításra. De lehet, csak lustaságból. Ezt nem tudom megítélni. Biztos jó hatással is van rájuk; az a "baj", hogy ezt képtelen vagyok megítélni. Már annyi kiállításon voltam, hogy erősen szelektálnom kell. Ők viszont olyan kevesen, hogy minden egyes tárlat új élményt is rejtHET. Elég kettős dolog ez.
A lustaságom sem igaz, mert ilyenkor annyiszor harmincvalahány irományt kell átolvasnom, ahány osztályt viszek. Tehát rosszabbul járok. :)
Ma meg még ráadásul a gyerekrajz pályázat eredményhírdetése is lesz. Délután 4-kor. El illene mennem, de itthon se lennék dologtalan...
Pláne, hogy a hét végén utazunk Rómába!!! Juhúúú! Pénzem viszont nem nagyon van az útra, elég döcögősen indul a dolog. Lelkileg odavág. (Meg zsebileg is.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.