Már a fejem is zúg... Ennyit dumálni... és nem csak én. Na, annó ezért gondolkodtam (és cselekedtem) a tanári pálya elhagyásán. De mindezt elfelejtettem és visszatértem. A csivitelés azóta is folyik.
Azt eszeltem ki, hogy e-mail-ben fogom a diákoknak küldözgetni a tananyagot. Már mindenkinek van ilyen címe; ha máshol nem, hát infó órán úgy is megnézi. Nem kötelező jellegű, inkább ilyen oldottabb dolgokat fogok nekik küldözgetni. Egy-egy képet, youtube videót, kiállítás ajánlót, színház programot, pályázati kiírásokat, stb... A fogadtatás nagyon pozitív volt. Senkit sem köteleztem az efféle körlevelek fogadására, csak az érdeklődők/fogékonyak írták fel nekem a címüket. Kábé az osztályok fele, kétharmada. Az jó arány, nem?! De! Jobb, ha megszokják, hogy ilyen módon is lehet kommunikálni. A fősulikon ez már elkerülhetetlen.
A másik meg az, hogy így meglesz nekik is a címem, tudnak üzenetet küldeni, ha valami gyíkjuk van. Nem félek a trágárságtól, oda nem illő dolgoktól. De legalább is vállalom. Egyenlőre. :) Szerintem olyan diák, aki ilyenre képes lenne, nem kért volna körlevelet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.