A nem mindennapok

Ez már a vég. Tegnap déllután már odáig sülyedtem, hogy leheveredtem a tv elé és elkezdtem nézni a "Mi a manó?" című filmet. Ez még mind semmi, de nem is volt kedvem felállni onnan. Nagyon beteg "műalkotás", nem ajánlom, hogy józanul bárki is belekezdjen a…

A karácsony klasszikus eset forog fenn. Halálra zabáltuk magunkat. Tegnap nem is tudtam írni egy sort sem, annyira el voltunk telve a sok-sok kajával, ajándékkal, SZERETETTEL, hogy élni se volt már kedvem az este folyamán.Lassan azt érzem, hogy a mosoly kezd ráragadni a fejemre. Mi lesz…

Mielőtt bármit is szólnék:Remélem mindenkinek úgy telik majd a szentestéje, ahogy azt megálmodta magának. Ez nem olyan egyszerű! Amíg nem volt baba a családban, addig loholtunk egyik helyről a másikra, de sosem volt jó, mert az egyik helyen az volt a baj, hogy miért megyünk el olyan…

Már nem is emlékszem, mikor néztem először Forma 1-et. De az tuti, hogy 86-90 között lehetett. Emlékszem és szurkoltam Piquet-nek és kevésbé szurkoltam mindenki másnak. Néha még eszembe jut néhány egykori kevésbé ismert pilóta neve is, de rajtuk már inkább csak nevetek.…

Gondolom természetes, hogy így a karácsony közeledtével egyre inkább szorul össze a gyomrom, hogy vajon megfelelő ajándékot vettem-e a szeretteimnek. Ma még mentem egy utolsó utáni kört, hogy biztos legyek a dolgomban és egy pár apró semmire kellő hülyeséggel még gazdagítsam a…

Ma Gyöngyösre kellett autókáznaom, a fotózáskor ottfelejtett "éneklő hóemberek" ügyében. A délelőtti mínusz 12 fok miatt túl nagy kedvem  nem volt a túrához, de éreztem benne a kihívást. A majd' 50 kilóméteres szakaszt átlagban olyan 47 km/h sebességgel tettem…