A nem mindennapok

Főként olyan gondolatokat írok, amik foglalkoztatnak. Kérdéseket, amikre választ keresek. Ezek lehetnek művészeti, oktatási, de szociális, esetleg politikai kérdések is.

2010.08.09. 20:32 nagytomsky

Csángós ördögfiókák

Minden bizonnyal sikerült lerombolnom a rólam kialakított kedvező (?) imidszet a tegnapi Csángó Fesztivál záróakkordján.

Történt ugyan is, hogy egy nagyon kedves társasággal szórakoztunk a fesztivál ideje alatt. Jó barátom és az ő újdonsült "majdnemfelesége" - aki chilei hozott egy négytagú családot, melynek tagjai a következő képpen alakulnak: Anya: echte kolumbiai; Apa: echte új-zélandi; gyerekek, akik 3 és öt évesek: latin temperamentumú, európai kinézetű ördögfiókák. Ja, és a család Londonban él.

Az első sorok előtti betonplaccra ültünk le a gyerekekkel és a szülők egy részével. Természetesen nem teljesen fedte le a kicsik érdeklődését a műsor (bár bizonyos részek határozottan tetszettek nekik) és velem kezdtek el játszani.
Na jó, én vevő vagyok az ilyesmire, ha tényleg nagyon aranyos gyerekekről van szó. Végül már három gyerek csüngött rajtam és hangosa nyerítve, vihorászva vetették rám magukat. Nagyon élvezték. Egy darabig én is, bár aztán ár kezdtem fáradni.

A mélypont az volt, mikor hárman-négyen odajöttek hozzám és közölték, hogy ez nem helyén való viselkedés; "ezt hátul is lehetne csinálni" - ami persze nem igaz, mert miz kezdtem volna a tömegben két-három ovis korú gyermekkel, akik angolul és spanyolul beszélnek? Én meg alig-aalig anglul... de náluk mindenképpen kevésbé. Szülők nélkül meg pláne.
Volt egy "ismerős" néni, aki azt is közölte, hogy rosszabb vagyok, mint a gyerekek... :) Szegény, pedig egy (rég) kiszolgált pedagógus... :)))))))

Hát nem tudom... szerintem a gyerek a legfontosabb, bár tény, hogy a temperamentumukból kifolyólag valóban hangosabbak voltak annál, amit megszokhat egy jász polgár. Az én kislányom nem is vett nagyon részt ebben a produkcióban, nem olyan Ő. :)

Nem mondom, hogy bánom... mi nagyon jól éreztük magunkat. Ha valakit zavar, hogy a városban a gyerekek viháncolnak, szerinetm az szégyellje magát. Persze mindannyian mások vagyunk...

A történet utóélete annyi, hogy a szülők (akik mit sem értettek a sugdolózó nénik-bácsik kommentjeiből) a nap végén megköszönték a "foglalkozást" - nagyon aranyosak voltak.

A fesztivál is annyira bejött a társaságnak, hogy elhatározták, minen évben ellátogatnak majd Jászberénybe erre a fesztiválra, de hozzák a barátaikat is.
Azt hiszem szereztünk pár külföldi látogatót a jövőre nézve...
 

Szólj hozzá!

Címkék: jászberény csángó fesztivál latin temperamentum


A bejegyzés trackback címe:

https://nagytomsky.blog.hu/api/trackback/id/tr972210245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása